A török időkben ez a Prímási Bazilika elpusztult, és a város 1683-as felszabadulása után további 170 évre volt szükség, amig fel lehetett szentelni az új székesegyházat a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére.

Az új felszentelés pillanatában, 1856. augusztus 31-én hazánk életét mély ellentmondások jellemezték. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc bukása után ez az egyházi ünnepség volt az első lépés az enyhülés és a párbeszéd felé a magyar nemzet és a bécsi udvar között. Ebben az értelemben ez a bazilika hazánk kereszténységének nagy jelképe, de a kiengesztelődés szimbóluma is, mely továbbra is aktuális marad a történelem különböző helyzeteiben.

Köszönjük a gondviselésnek, hogy megérhettük a mai napot. Köszönjük az állami hatóságoknak döntő anyagi segítségüket, amely a felújítást lehetővé tette. Köszönjük mindazok adományait, szakértő és gondos munkáját, akik részt vettek Prímási Bazilikánk megújításában. Hálásan köszönjük bíboros úr látogatását.

Arra kérjük, áldja meg ezt a szinte teljesen megújult székesegyházat. Kérjük imáit katolikus közösségünkért és édes hazánkért.